"Jobb egy repedt gyémánt, mint egy kifogástalan kavics." - Konfuciusz
Biztos sokakban felmerült a kérdés, hogy mégis mitől olyan értékesek ezek a különleges drágakövek? A gyémánt a legkeményebb és az egyik legritkább anyag ami a természetben előfordul, de nem csak ez járul hozzá értékéhez. A kibányászott köveknek átváltozások hosszú során kell átesniük, mire ékszerbe kerülhetnek. A kiválogatott és megcsiszolt gyémántoknál a négy legfontosabb tényező, melyek az értékét meghatározzák: Karát, Csiszolás, Szín és Tisztaság. (Angolul 4C: Carat, Cut, Colour, Clarity). Ezekhez a tényezőkhöz még hozzá szokták venni a csiszolt kő alakját és a certifikátot, ami hitelesen tanusítja a kő tulajdonságait.
Mi határozza meg egy gyémánt értékét?
Alapvető tévhit, hogy a nagyobb az feltétlenül jobb is. Mindegyik tényező hasonló arányban fontos, és akár kis eltérés már többszörös értéknövekedést (vagy csökkenést) jelenthet.
Karát
A gyémánt tömegét karátban mérik. Egy karát 0,2 grammal egyenlő. Fontos tudni, hogy a karát nem a gyémánt méreteinek a mértéke, mivel a különböző csiszolásoktól függően eltérő kiterjedéssel rendelkezhet egy ugyanakkora tömegű kő.
Bár csiszolás alapján közelíteni lehet egy kő tömegét (például briliáns csiszolásnál az átmérőjéből), azonban csakis hitelesített karát mérleg ad tökéletes súlyadatot. Ennek használatához viszont a kő nem lehet foglalatban.
Általában laikusok számára a karát mértéke a legmeghatározóbb tényező egy kő értéke szempontjából, mivel ez a legkönnyebben mérhető és látható. Azonban könnyen becsapó is lehet, ha nem vesszük figyelembe a további szempontokat is.
Csiszolás
A csiszolás a gyémántvágó szakember legnagyobb érdeme, mert az ő munkája által változik a természetben talált kavics egy lélegzetelállító drágakővé. A gyémántnál a legismertebb a briliáns csiszolás, melynek célja a tökéletes fényvisszaverődés. Ettől lesz igazán „tüzes” a drágakő. Ehhez természetesen a gyémánt fizikai tulajdonságai is hozzájárulnak. Minél tökéletesebb a csiszolás, annál szebben csillog a kő.
Mint értékmeghatároző tényező, a csiszolás minősége lényeges. Mindegyik csiszolási formának (briliáns, szív, ovális, smaragd, princess) megvannak a szigorú szabályai. A meghatározott számú oldalak mérete és egymáshoz viszonyított dőlésszöge mind-mind olyan tényező, melyeknek hibátlannak kell lenniük, hogy a drágakő a lehető legszebben tündökölhessen.
Tisztaság
Egy kő tisztaságát a kőben vagy a kő felületén található foltok, hibák száma, mérete és elhelyezkedése határozza meg. Ezek lehetnek úgynevezett felhők, tollak, vagy egyéb kristályok jellegzetes alakzatokban. Mindegyik drágakőnek megvannak a rá jellemző zárványtípusai. Minél kevesebb vagy kevésbé szembetűnő zárvány található egy kőben, annál tisztább, annál szebben tud a fény áthatolni rajta.
A nemzetközi besorolás az F-től (flawless – hibátlan) az I3-ig (included – zárványos) terjed ékszerekben felhasznált gyémántoknál.
Minőségi besorolás csökkenő sorrendben:
F - IF - VVS1 - VVS2 - VS1 - VS2 - SI1 - SI2 - I1 - I2 - I3.
Ezeknél rosszabb minőségű köveket csak ipari felhasználásra alkalmaznak.
Valójában a természetben tökéletesen hibátlan kő nem létezik, legfeljebb szabad szemmel nem látható a zárvány. A besorolását a kőnek 10x-es nagyítás alatt kell végezni. A zárványok tesznek minden követ egyedivé, és fontos tényezők egy kő valódiságának a megállapításában is. A mesterségesen előállított kövekben más típusú (színű, formájú, anyagú) zárványok keletkeznek mint a természetben évmilliók alatt kialakultakban, így mikroszkópos vizsgálattal ki lehet őket a hibáik alapján szúrni.
Szín
A természetben a gyémántok rengeteg féle színben fordulnak elő, a feketétől a barnás-sárgán át, egészen a színtelen fehérig, ami a legismertebb változat. Különleges (fancy) színűnek számítanak a kék, rózsaszín, narancs, zöld, stb. kövek.
A gyémánt színéről a legfontosabb tudnivaló, hogy minél kevesebb színe van a kőnek annál értékesebb. Általában a sárgás, szürkés árnyalat felé haladva csökken a kövek ára. Léteznek azonban olyan természetes színű gyémántok (rózsaszín, kék), melyek ritkaságuk révén többszörösét is érhetik egy színtelen kőnek. Páldául egy intenzív sárga színű gyémánt már fancy színnek számít, és bár a színskála végén szerepel, értéke magasabb a halvány sárgás-barna árnyalatú kövekénél.
A kövek az ABC betűrendje szerint D-től Z színűig sorolandóak, melyből a D a legszíntelenebb és egyben legritkább, legértékesebb, a Z pedig már a legelszínezettebb, legkevesebbet érő. A gyémánt színét megfelelő nappali fény alatt kell vizsgálni, és összehasonlítani az elfogadott színskálával a pontos meghatározáshoz. Legjobban csak a foglalatból kivéve lehet a kő pontos színét megállapítani.
A gyémántok színét ma már mesterséges beavatkozással tudják manipulálni, ezeknek a köveknek az értéke azonban bizonyos esetekben töredéke a természetes színű kövekének. Itt olvashatsz a színes gyémántokról.
Alak
A drágakő alakját a csizsolás határozza meg. Gyémánt esetében a legnépszerűbb a briliáns csiszolás (kerek), azonban léteznek négyszögletes, ovális, téglalap, csepp alakú, de még olyan különleges csiszolások is, mint csillag, szív vagy lófej. (utóbbi a keresztapa szerelmeseinek)
Certifikát
Minden kő esetébe a felsorolt tényezők megállapításához nem csak az elméleti tudás szükséges, hanem komoly több éves gyakorlat is. Ahhoz, hogy egy hozzá nem értő vásárló is bizalommal tudjon választani gyémántot, ma már léteznek nemzetközi drágakő tanúsító intézetek, melyek kérésre bevizsgálják az adott követ, és hiteles tanusítványt (certifikátot) állítanak ki annak minőségéről. Ennek segítségével a kő azonosíthatóvá válik, és bizonyítékot nyújt annak eredetiségéről és értékéről. Nagyobb drágakő vásárlásakor ma már elengedhetetlen, hogy certifikát is legyen mellé.
